Útmutató
A fondjegyzék a levéltárak alapvető tájékoztatási és nyilvántartási segédlete, amelynek célja, hogy a fondképzők szervezeti változásainak megfelelően, országosan egységes rendszerben csoportosítva foglalja össze egy-egy intézmény iratanyagát. Másrészt a fondjegyzék a kutatóknak nyújt tájékoztatást az adott levéltárban őrzött anyagról.
A területi levéltárak az 1962-ben kiadott szerkesztési alapelvek szerint 1963-tól adták közre fondjegyzékeiket. Az esztergomi levéltár az elsők között jelentette meg ezt a segédletét, viszont azóta új, átdolgozott kiadásra nem került sor, pedig az igény mind az intézmény, mind a kutatók részéről megjelent. Az eltelt negyven év alatt megváltozott a politikai, társadalmi, gazdasági struktúra és szemlélet, aminek következtében változott a szakma „fondszemlélete" és a gyűjtött anyag köre, típusa, fajtái stb. Jelentősen megnőtt a levéltár őrizetébe került iratok mennyisége, és különösen az elmúlt tíz évben az anyag rendezésében, a fondok kibontásában is sikerült előrelépni. A pontosabb és széleskörű tájékoztatás igénye szintén az új fondjegyzék kiadására sarkalta az intézményt.
A szerkesztésnél az 1962-ben kiadott alapelvek mellett figyelembe vettük a módosításaira kidolgozott utasításokat, pl. 37.582/1978, 60.536/1986 és az un. 2. számú Ajánlást, amit a Levéltári Kollégium a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztályának egyetértésével adott ki 2002. június 21-én.
A fondjegyzék a következő adatokat tartalmazza: a fond törzsszámát - ami áll a fondfőcsoportszámot jelölő római számból, a fondot jelölő arab számból és az ABC kisbetűjével jelölt állagból, ahol ennek kibontására már sor került -, címét, évkörét, terjedelmét folyóméterben (fm rövidítés formájában). Az állagokra tagolódó fondoknál az állag címét, évkörét, és ahol a rendezettség mai állapota lehetővé teszi, a terjedelmét is megadtuk. A levéltár dolgozóira azonban további rendezési munkák várnak, amelynek eredményeként újabb fondok, állagok kibontása várható. Jelen fondjegyzék a 2006. december 31-i állapotot tükrözi.
Az előző fondjegyzékhez képest végrehajtott változásokról a kiadvány végén kap tájékoztatást az érdeklődő.
A szerv tényleges működését megelőzően, vagy utána keletkezett iratok évkörét zárójelben kötőjellel tüntettük fel. A jobb áttekinthetőség kedvéért levéltári gyűjteményeket alakítottunk ki a községi elemi iskolák töredék anyagaiból, de ettől eltekintettünk a nagyobb terjedelmű esztergomi iskolák iratainak esetében. A névváltozásokat és a közigazgatási átszervezésekre utaló megjegyzéseket zárójelben közöljük a fond címében.
A Pártarchívum eredeti rendjét nem bontottuk meg, anyagát egységes levéltárként kezeljük. Itt található az MSZMP és elődei MKP, MDP szervezeteinek iratai mellett a KISZ, DISZ ifjúsági szervezetek, de a Dolgozók Lapja Szerkesztősége és a Munkásőrség stb. iratanyaga is.
A kötet végén Hely- és névmutató segíti a tájékozódást. A mutató összeállításánál elsősorban a területiséget vettük alapul: a vállalatok (XI:, XXIX. fondfőcsoport), a családok (XIII. fondfőcsoport), a személyek (XIV. fondfőcsoport) kivételével minden szervet ahhoz a községhez, városhoz, járáshoz, ill. (vár)megyéhez vettünk fel, amelyhez működése kapcsolódott. Az ipari vállalatokat, személyeket, családokat és az egyedi névvel jellemzett intézményeket (pl. Révész Béla Úttörőház, Esztergom) nevük szerint soroltuk be. Esztergom és Komárom címszavakat megbontottuk járási, városi és megyei csoportokra. Azokat a szerveket, amelyeknek elnevezése nem utal közigazgatási területre, de székhelyük valamely városban, községben található, az illetőváros ill. község neve alatt tűntettük fel pl. Esztergomi cs. kir. szolgabíróság, Muzslai cs. kir. járásbíróság stb. Szintén ezeknél a címszavaknál vettük fel az említett városokban található intézményeket is.



