FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE

Válságos időszakokból csak kevés forrás maradt fenn, ennek fő oka a közigazgatási szervezet felbomlása, valamint a keletkezett írásos anyag megsemmisülése.

A fennmaradt források csoportosítása

a) A válságos időszakban keletkezett  források:                                                                         

-a nyilas uralom idejéből levéltárunkban nem található ilyen jellegű irat.
-az 1956-os forradalom idejéből kis mennyiségben fennmaradtak megyei bírósági peres iratanyagokban a vád alátámasztását szolgáló nyomozati munka során lefoglalt bizonyítékok: pl. röpiratok, plakátok, forradalmi szervek és munkástanácsok jegyzőkönyvei.

b) A válságos időszakról szóló később keletkezett források nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre. 1944-1945
objektív források                                                                                                                
 -az újjászerveződő helyi közigazgatási szerveknek (nemzeti bizottságok, községek, városok, vármegyei törvényhatóság) a háborús károk felméréséről és az újjáépítésről szóló iratai, 
            -A háború áldozatairól felvett adatok szerepelnek utólagos bejegyzésként az állami anyakönyvekben,

            -Tulajdonviszonyokban beállott változások a háború után: pl. zsidó származásúak ingatlanairól felvett listák (Elhagyott Javak Kormánybiztossága).

a regnáló hatalom ideológiai felfogását tükröző források
 

1944-1945
népbírósági ítéletek,
1956

• - községi -és városi tanácsok jelentései a helyi forradalmi eseményekről Megyei Tanács Vb Titkársága
• - megyei bíróság ítéletei

szubjektív források:

1944-1945.
- népbírósági tanúvallomási jegyzőkönyvek, feljelentések, gyanusított kihallgatási jegyzőkönyvek, valamint igazolás alá vont közalkalmazott személyére vonatkozó nyilatkozatok ld. Esztergomi Népbíróság és az Igazoló Bizottságok iratait.
- MSZMP pártarchivum visszaemlékezés gyűjteményében található önéletrajzok

1956
- megyei bíróság iratanyagában őrzött gyanusítotti-és tanukihallgatási jegyzőkönyvek

XXV 2 Budapesti Népbíróság (1945-1946. Esztergomi Népbíróság) Esztergomi Járás területére vonatkozó iratai 1945-1948.
Ez az irategyüttes a forrásanyag szűkszavúsága és töredékessége ellenére a levéltárunkban őrzött legfontosabb forrása a volt esztergomi járás nyilas uralom 1944-1945. alatti története iránt érdeklődők számára.
Az 1945-ben megalakult népbíróságok fő feladata a háborús és népellenes bűntettet elkövető polgári és katonai személyek elleni büntetőeljárás lefolytatása volt.
Az Esztergomi Népbíróság 1945-től 1946-ig működött, jogutódja a Budapesti Népbíróság lett. A levéltárban őrzött iratanyag csonka, az esztergomi járás területén tevékenykedett elítéltek peres aktáinak egy résztét a BFL-ben lehet kutatni. A gesztesi és a tatai járás területére vonatkozó iratokat a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltárban lehet tanulmányozni.
A keresést részletes, az ügyiratok lajstromszámát és az elítéltek nevét feltüntető, raktári jegyzék segíti.

XXV 4 Esztergomi Megyei Bíróság iratai büntetőperes iratok 1951-1962.
A megyei bíróság iratanyaga az 1956-os forradalom helyi eseményeinek levéltárunkban őrzött legjelentősebb forrása, ugyanis a népi demokratikus államrend elleni szervezkedéssel, izgatással megvádoltak ügyében a megyei bíróságok jártak el első fokon.
Az iratokban névmutató és lajstromkönyv segítségével a peres akta lajstromszáma és az elsőfokú elítélt neve alapján lehet keresni.

Hasznos tanácsok peres iratot kutatni szándékozók számára:

• - A kutatás megkezdéséhez elengedhetetlen valamely tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző közfeladatot ellátó szerv támogató nyilatkozatának a beszerzése
• - Egy adott peres aktában a keresést az ügyirat elején található iratjegyzék segíti. Ez a következő adatokat tünteti fel: ügyiratdarab sorszáma, tárgya, oldalszám. Az oldalszámot piros, vagy kék ceruzával jelölték.
• - A könnyebb tájékozódás érdekében a kutatást érdemes az első-és másodfokú ítéletek elolvasásával elkezdeni, majd ezután az ügy átfogó ismerete birtokában következhet a bírósági tárgyalási jegyzőkönyvek és a nyomozati iratanyag áttanulmányozása.

Hasonló a helyzet a községi iratanyag esetében is:

• az 1918-as őszirózsás forradalom után még ülésztek a községi képviselő-testületek, de a Tanácsköztársaság idején működő ún. munkástanácsok ülésjegyzőkönyvei többnyire nem maradtak fenn     
• a községek zömében 1944 augusztusa és 1945 májusa között nem tartottak képviselő-testületi gyűlést, és az egyéb iratanyag megléte is igen esetleges